2015. november 24., kedd

2.rész

(zene)
Beültünk a jár őr kocsiba. Mike vezetett én pedig addig át tanulmányoztam az aktát. Megálltunk a tett helyszínén. Ki szálltunk és oda mentünk a többi rendőrhöz és nyomozóhoz.
-Jó napot! Mrs. Rose és Mr. Clifford!-fogott kezet velünk a nyomozó. 
Oda vezetett minket a hullához. Amikor megláttam hirtelen nagyon hányingerem lett. Ezt balszerencsémre Mike is észre vette.
-Mi az Emily talán nem bírod?-kérdezte nevetve.
-Kurva vicces vagy!-mondtam neki majd kijött belőlem minden egyenesen az ő ruhájára.
Lenézett a ruhájára és utána rám.
-Ezt most nagyon meg szoptad Emily!-emelte fel a hangját.
-Nem direkt volt!-néztem rá idegesen.
Igaz nem nekem kellett volna idegesnek lennem hanem neki. De Mike is tiszta ideg volt. Vissza ültünk a kocsiba és vissza mentünk az őrsre. Ott apa dühös tekintetével találtuk szembe magunkat.
-Nézze Mr. Rose ő rókázott le!-mutatott a ruhájára és utána rám. 
-Emily te most öltözz át és te is Michael!-mondta nekünk kicsit idegesen.
Bementünk a saját öltözőkbe és felöltöztünk. Amikor ki léptem az öltöző ajtaján Mike már kész volt. 
-Viszlát Gordon!-intettem mosolyogva Mike-nak.
Mindig így hívom mert tudom, hogy utálja. Kiléptem az őrsről és haza indultam. Igaz ez a mai nap se volt a legjobb. Természetesen mivel ott volt Mike is. De a mosolyától mindig végem van. Jézusom miről beszélek én. Bementem a házba egyenesen fel a szobámba. Megfürödtem és felvettem pizsinek egy bugyit meg egy pólót. Aztán befeküdtem az ágyam. Azonnal el is nyomott az álom.

2015. november 23., hétfő

1.rész

(zene)
Ma reggelem úgy indult mint az összes többi. Ki keltem az ágyamból. Be mentem a fürdőbe és megcsináltam a reggeli rutinomat is. Fehérneműbe vissza mentem a szobámba. Felvettem az egyen ruhámat. Eltettem a fegyveremet és felvettem a cipőmet aztán indultam is.
-Szia apa! Majd az őrsön találkozunk!-kiabáltam fel apunak.
Valószínűleg nem hallotta mert ilyenkor még aludni szokott. Becsuktam magam mögött az ajtót aztán indultam az őrsre. Út közben egy Linkin Park dalt döngölt a fülembe. Amikor az őrs elé érkeztem nagy levegőt vettem és bementem. Sajnos szembe találtam magam Mike mosolygó arcával.
-Jó reggelt neked is!-köszöntem kicsit flegmán.
Amit lehet, hogy a nap folyamán meg fogok bánni, de se baj. 
-Jobb lenne, ha te nem jöttél volna be!-kacsintott rám. 
Ez kicsit rosszul esett, de csesztem rá.
-Hidd el én is meg lennék nélküled!-vágtam neki vissza.
Ő meg csak pislogott mint hal a szatyorba. Ekkor be ért apa is. 
-Emily és Michael gyertek ide!-mondta szigorúan apa.
Oda is mentünk. 
-Lenne egy feladatotok!-adta oda a mappát mind a kettőnknek.
És hát igen megint egy sorozat gyilkost kell elkapnunk. 

2015. november 22., vasárnap

Prológus

Emily Rose vagyok. 19 éves és az apám a rendőr főnök. Éppen ezért lettem én is rendőr mert nagyon megtetszett ez a szakma. De viszont van egy bökkenő ami nem más mint maga Michael Clifford. Aki az én párom. Sajnos vele kell lennem mindig. De nagyon nem szeretjük egymást. 
Ha szeretnéd megtudni, hogy mi lesz velük akkor olvasd a blogom!