2016. február 9., kedd

17.rész

(zene)
~Mike szemszöge~
Vissza mentem Emily-hez aztán meg elindultunk megkeresni azt a gyereket amelyik eltűnt. Megálltunk egy erdőnél.
-Én megyek balra te menj jobbra!-mondta Emily.
-Rendben!-csókoltam meg.
~Emily szemszöge~
Ketté váltunk és én elkezdtem keresni a kisfiút. 
-Dave!-kiabáltam a nevét.
De semmi. Senki nem jelzett. Kicsit beljebb mentem és a földön összekuporodva találtam meg.
-Szia! De jó, hogy meg vagy!-guggoltam le elé.
-Kérlek ne bánts!-kérlelt sírva.
-Nyugi Dave! Én rendőr vagyok és segíteni akarok!-mosolyogtam rá.
-Oké! De hol van a rendőr bácsi?-kérdezte tök aranyosan.
-Mikey!-kiabáltam.
Mire Mike ott termett. 
-Itt van a rendőr bácsi!-mutattam Mike-ra.
-De jó!-állt fel és Mike nyakába ugrott.
Mike pedig felvette és így mentünk el a kocsiig. Dave-t beültettük a hátsó ülésre és mi is beültünk. Aztán pedig vissza indultunk az őrsre.
******
Mikor vissza értünk Mike felvette Dave-t és bevitte. Én pedig utánuk mentem. Ott várták már a szülei.
-Köszönjük! Maguk nagyon jó rendőrök!-mondta meghatódva Dave anyukája.
-Igazán semmiség csak a munkánkat végeztük!-mondtam mosolyogva.
Elmentek a szülők és a kisfiú is. Mike pedig a derekamnál fogva közelebb húzott magához és megcsókolt. Én természetesen viszonoztam a csókját. Mikor az ajkaink elváltak mélyen egymás szemébe néztünk.
-Szeretlek!-mondta mike.
-Én is szeretlek!
Aztán elköszöntünk egymástól és haza indultunk. Ahogy haza értem felmentem a szobámba vettem elő pizsamát és elmentem fürdeni. Mikor végeztem vissza mentem a szobámba és ledőltem az ágyamra aztán elaludtam.

2016. február 2., kedd

16.rész

(zene)
Reggel boldogan keltem fel. Bementem a fürdőbe és megcsináltam a reggeli rutinomat. Aztán pedig felöltöztem. Utána pedig indultam az őrsre. Amikor beértem leültem a helyemre és megnéztem, hogy mi a feladatunk. Láttam, hogy most éppenséggel semmi különös csak egy eltűnt kisfiút kell megtalálnunk.
-Jó reggelt!-nyomott egy puszit az arcomra Mike.
-Neked is!-fordultam felé.
Felálltam és a kezeimet a nyaka köré fontam és egy szerelmes csókba vontam. Amit Mike is viszonzott. A kezeit a derekamon pihentette. Mikor a csókunk véget ért mindenki tapsolni és fütyülni kezdett. Mike édesen rám mosolygott.
-Szeretlek!-nézett mélyen a szemembe.
-Szeretlek!-öleltem meg.
Nála jobb pasit el sem tudok képzelni. Legjobb a világon. Mike kicsit elhúzódott tőlem és egy puszit nyomott a homlokomra. Közben belépett apa is. Szigorú tekintettel mérte végig Mike-ot. 
-Gyere Michael! Beszélnünk kell!-mondta szigorúan apa.
Mike egy utolsó csókot nyomott az ajkaimra és apa után ment.
~Mike szemszöge~
Mikor Emily apja azt mondta, hogy beszélnünk kell már előre tudtam, hogy fel fog világosítani. 
-Ide figyelj Michael! Ha még egyszer csalódást okozol a lányomnak nem állok jót magamért!-mondta nem éppen halkan.
-Értem főnök!-néztem rá.
Ezután kimehettem a főnök irodájából. De az a baj, hogy még nem nagyon ismernek.

2016. január 26., kedd

15.rész

(zene)
Reggel ahogy felkeltem már rohanhattam is az őrsre. Mert ugyebár egy újabb átsírt éjszakán vagyok túl. Miközben rohantam ezt a dalt hallgattam. Ahogy beértem Mike a karjai közé zárt.
-Szeretlek Emily! Mindennél jobban!-nézett a szemembe.
-Én is téged Mikey!-csókoltam meg.
Mikor ajkaink elváltak Mike kézen fogott és kihúzott az őrsről. Én csak értetlen fejjel néztem rá. Ő pedig csak mosolygott. Haza vitt én pedig átöltöztem és amikor kész lettem elé álltam.
Mike mosolyogva nézett végig rajtam. 
-Most is ugyan olyan szexi vagy mint mindig!-húzott közelebb magához.
Az ajkait az ajkaimra tapasztotta lassan, de érzékien mozogtak az ajkai az ajkaimon. Imádom ezt a srácot. Nála jobbat nem is kívánhatnék. Mike már át volt öltözve ezért elindultunk egy cukrászda felé. Mikor oda értünk a pincér oda is rakta elém a szív alakú fánkot.
-Mivel érdemeltem ki?-kérdeztem mosolyogva.
-Azzal, hogy te vagy a legtökéletesebb lány a világon!-mosolygott rám Mike.
Erre a mondatára nem tudtam mit mondani. Megettem a fánkot és azután Mike feltette újra a nagy kérdést.
-Lennél a barátnőm?-kérdezte kicsit félve.
-Igen!-csókoltam meg.
Ez a nap maga volt a tökély.

2016. január 19., kedd

14.rész

(zene)
Mike észre vette, hogy sírok sőt zokogok ezért félre állt és leállította a motort.
-Mi a baj Emily?-ölelt meg Mike.
-Semmi csak életem legrosszabb döntését hoztam meg amikor szakítottam veled!-szipogtam.
Ő csak nyugtatóan simogatta a hátam. Kicsit eltoltam magamtól és a szemébe néztem. Közelebb hajoltam hozzá és az ajkaimat az ajkaira tapasztottam. Lassan csókoltam amit Mike viszonzott is. A csókunk nem tartott sokáig mert rá jöttünk, hogy szolgálatba vagyunk. Mike gyorsan beindította a motort és teljes gázzal a helyszín felé vettük az irányt. Amikor oda értünk ki szálltunk és oda mentünk a hullához.
-Emily! Kérlek most ne hányd el magad!-röhögte el magát Mike.
-Nyugi nem fogom!-mosolyodtam el én is.
Levettem róla a fekete fóliát és megvizsgáltam a sebeit. Amikor kész lettünk vissza mentünk az őrsre és átöltöztünk. Aztán pedig haza indultunk. Mike szomorúan nézett rám.
Amit én is viszonoztam. Gyorsan haza mentem és felmentem a szobámba. El feküdtem az ágyamon és a párnámba fúrtam a fejem és zokogni kezdtem. Azt hiszem túlságosan szeretem. Nem tudom, hogy mit csináljak. 

2016. január 12., kedd

13.rész

(zene)
Reggel kisírt szemekkel keltem fel. El sem hiszem, hogy szakítottam Mike-al. Pedig arra vártam már mióta, hogy járjunk erre szakítok vele. Ekkora egy idiótát mint én. Mondjuk jogosan mivel megcsalt. Erőt vettem magamon és kikeltem az ágyból és bementem a fürdőbe. Megpróbáltam rendes embert csinálni magamból és valamennyire sikerült is. Felvettem az egyen ruhámat és indultam az őrsre. Amikor beértem pont Mike-al találtam szembe magam. Aki rezzenéstelen arccal nézett rám.
-Szia!-öleltem meg.
-Szia!-súgta a fülembe.
Amitől a hideg is kirázott. Igaz nem tudta, de nekem ez a gyenge pontom. Elhúzódtunk egymástól és pont akkor jött be apa is. Adott mind a kettőnknek egy mappát. Amibe egy gyilkos volt akit el kell fogni. Mi azonnal reagáltunk és beültünk a kocsiba. Mike be indította a motort és elindultunk a tett helyszínére. Nekem annyira lelkiismeret furdalásom lett, hogy nem tudtam a könnyeimet visszatartani.  

2016. január 5., kedd

12.rész

(zene)
Kibújtam a karjai közül és könnyes szemekkel néztem rá. Egyszerűen ezt még mindig nem hiszem el, hogy csak kihasznált. Számíthattam volna rá, de én hülye bedőltem neki. Megráztam a fejem és haza indultam. Mike pedig csak lesokkoltan állt ott. Pedig nem is mondtam neki semmit. 
~Michael szemszöge~
A picsába most mindent jól elcsesztem. Kellett nekem lefeküdnöm azzal a hülye picsával. Hát igen ilyen a pia. Nem tudom mit csinálok. Erre vártam már mióta, hogy Emily az enyém legyen erre most szépen elcsesztem. Én is inkább haza mentem és holnap az szent, hogy valamit kell csinálnom az érdekébe, hogy Emily megbocsásson. Ahogy haza értem anyám le is támadott.
-Hol voltál?-kérdezte idegesen.
-Szilveszteri buliba!-vontam vállat.
Felmentem a szobámba és leültem az ágyamra. szomorúan meredtem magam elé.
Elővettem a telefonomat és felhívtam Emily-t hátha lesz valami.
-Szia!-köszönt szipogva.
Ekkor az én szívem is darabokra tört.
-Kicsim! Nagyon sajnálom amit tettem és szeretném, ha tudnád, hogy én nagyon szeretlek!-mondtam gombóccal a torkomba. 
-Mikey én ezt nem akarom tovább folytatni!-tört ki belőle megint a sírás.
Erre nekem is kigördült egy könnycsepp amit követett több is.
-Szakítani akarsz?-kérdeztem szipogva.
-Igen!
-Ha te így döntöttél én elfogadom!-tettem le a telefont.
Elfeküdtem az ágyamon és sírni kezdtem. Tudom, hogy egy srácnál ez ciki, de ez érdekelt most a legkevésbé.

2016. január 1., péntek

11.rész

(zene)
Mikor véget ért a csókom a sráccal már kezdődött a vissza számlálás. Közben Mike is lejött a nagy szeretkezés után. Hátulról átkarolt és úgy számoltunk vissza.
10..9...8....7.....6......5.......4........3.........2..........1
-Boldog Új Évet!-üvöltötte mindenki.
Mike egy szerelmes csókba részesített. Amit viszonoztam is. De az ajkain érezhető volt a pia íze. 
-Boldog Új Évet Emily!-csókolt a nyakamba.
-Neked is Mikey!-nyomtam egy puszit az arcára.
Erre Mike csak furcsa fejet vágott amit mindig is imádtam.
Elnevettem magam. Mire ő is csak elmosolyodott. Hogy nem tudok rá haragudni? Még, ha meg is csal. Ágyékát neki nyomta a fenekemnek és úgy táncoltunk még nem jött oda hozzánk egy szőke cica baba.
-Mikey nem nyomunk le még egy menetet?-kérdezte a nyávogós hangján.
Mielőtt Mike válaszolhatott volna a kezem az arcán csattant. 
-Bassza meg! Emily!-kiabált utánam.
Én mit sem törődve vele haza felé indultam. Közben a könnyeimnek is utat engedtem. Már majdnem otthon voltam amikor valaki megfogta a csuklóm és maga felé fordított.
-Emily! Kérlek bocsáss meg! Nem én akartam!-törölte le a könnyeimet Mike.
-Mike! Én nem tudom, hogy te hogy gondoltad! Nem vagyok én olyan lány akit ki tudsz használni!-próbáltam kiszabadulni a szorításából, de nem jött össze. 
Mike csak magához húzott és megölelt.