19.rész

(zene)
Reggel megint korán kellett kelnem mivel újból munka. Nagy nehezen ki keltem az ágyból. Bementem a fürdőbe és megcsináltam a reggeli rutinomat aztán pedig felöltöztem. Elindultam az őrs felé. Ahogy beértem Mike a karjai közé zárt én pedig beszívtam a férfias illatát.
-Szia!-köszönt miután elhúzódtunk egymástól.
-Helló!-mosolyodtam el.
-It's Me!-folytatta tovább Mike.
Elmosolyodtam és egy puszit nyomtam az ajkaira. Mivel többet nem is adhattam volna mert apa lépett be az őrsre.
-Jó reggelt mindenkinek!-köszönt vidáman.
Ami nem jelent túl jót.
-Páran át fognak menni a New York-i őrsre!-jelentette ki.
Mike hátulról átkarolta a derekam és szorosan magához húzott. 
-Azok pedig: David,Anne,Emily,Daniel,Sarah és Tony!-sorolta fel.
El sem akartam hinni, hogy Mike nélkül kell lennem a világ másik felén. Szomorúan néztem rá.

-Mikor indulunk?-kérdezte Daniel.
-Holnap reggel 7-kor!
Kicsit félre hívtam apát.
-Mike miért nem jöhet?-kérdeztem kicsit ingerülten.
-Mert akkor tuti, hogy nem a munkádra koncentrálnál hanem rá! Sajnálom kislányom!-nyomott egy puszit a homlokomra apa.
Ez így nem jó. Én nélküle szinte élni se tudok.

18.rész

(zene)
Reggel arra keltem, hogy valaki dobálja az ablakomat kaviccsal. Ki csoszogtam az ablakomig és megláttam Mike-ot. Egyből fel keltem. Bementem a fürdőbe és rekord idő alatt rendbe hoztam magam. Felvettem a cipőm és már mentem is ki hozzá.
-Szia!-ugrottam a nyakába.
-Helló!-csókolt meg.
Nem ellenkeztem hanem azonnal visszacsókoltam. 
-Mit szeretnél ma csinálni?-kérdeztem miután elváltak az ajkaink.
-Veled lenni!-nézett rám kutyus pofival.

-Ez természetes!-csókoltam meg.
Mikor az ajkaink elváltak Mike letett. Aztán pedig összekulcsolta az ujjainkat. Elindultunk várost nézni. Ami amúgy nem lett volna érdekes, de mivel ott volt Mike ezért nem volt az. Sőt unalmasnak se volt unalmas.

17.rész

(zene)
~Mike szemszöge~
Vissza mentem Emily-hez aztán meg elindultunk megkeresni azt a gyereket amelyik eltűnt. Megálltunk egy erdőnél.
-Én megyek balra te menj jobbra!-mondta Emily.
-Rendben!-csókoltam meg.
~Emily szemszöge~
Ketté váltunk és én elkezdtem keresni a kisfiút. 
-Dave!-kiabáltam a nevét.
De semmi. Senki nem jelzett. Kicsit beljebb mentem és a földön összekuporodva találtam meg.
-Szia! De jó, hogy meg vagy!-guggoltam le elé.
-Kérlek ne bánts!-kérlelt sírva.
-Nyugi Dave! Én rendőr vagyok és segíteni akarok!-mosolyogtam rá.

-Oké! De hol van a rendőr bácsi?-kérdezte tök aranyosan.
-Mikey!-kiabáltam.
Mire Mike ott termett. 
-Itt van a rendőr bácsi!-mutattam Mike-ra.
-De jó!-állt fel és Mike nyakába ugrott.
Mike pedig felvette és így mentünk el a kocsiig. Dave-t beültettük a hátsó ülésre és mi is beültünk. Aztán pedig vissza indultunk az őrsre.
******
Mikor vissza értünk Mike felvette Dave-t és bevitte. Én pedig utánuk mentem. Ott várták már a szülei.
-Köszönjük! Maguk nagyon jó rendőrök!-mondta meghatódva Dave anyukája.
-Igazán semmiség csak a munkánkat végeztük!-mondtam mosolyogva.
Elmentek a szülők és a kisfiú is. Mike pedig a derekamnál fogva közelebb húzott magához és megcsókolt. Én természetesen viszonoztam a csókját. Mikor az ajkaink elváltak mélyen egymás szemébe néztünk.
-Szeretlek!-mondta mike.
-Én is szeretlek!
Aztán elköszöntünk egymástól és haza indultunk. Ahogy haza értem felmentem a szobámba vettem elő pizsamát és elmentem fürdeni. Mikor végeztem vissza mentem a szobámba és ledőltem az ágyamra aztán elaludtam.

16.rész

(zene)
Reggel boldogan keltem fel. Bementem a fürdőbe és megcsináltam a reggeli rutinomat. Aztán pedig felöltöztem. Utána pedig indultam az őrsre. Amikor beértem leültem a helyemre és megnéztem, hogy mi a feladatunk. Láttam, hogy most éppenséggel semmi különös csak egy eltűnt kisfiút kell megtalálnunk.
-Jó reggelt!-nyomott egy puszit az arcomra Mike.
-Neked is!-fordultam felé.
Felálltam és a kezeimet a nyaka köré fontam és egy szerelmes csókba vontam. Amit Mike is viszonzott. A kezeit a derekamon pihentette. Mikor a csókunk véget ért mindenki tapsolni és fütyülni kezdett. Mike édesen rám mosolygott.

-Szeretlek!-nézett mélyen a szemembe.
-Szeretlek!-öleltem meg.
Nála jobb pasit el sem tudok képzelni. Legjobb a világon. Mike kicsit elhúzódott tőlem és egy puszit nyomott a homlokomra. Közben belépett apa is. Szigorú tekintettel mérte végig Mike-ot. 
-Gyere Michael! Beszélnünk kell!-mondta szigorúan apa.
Mike egy utolsó csókot nyomott az ajkaimra és apa után ment.
~Mike szemszöge~
Mikor Emily apja azt mondta, hogy beszélnünk kell már előre tudtam, hogy fel fog világosítani. 
-Ide figyelj Michael! Ha még egyszer csalódást okozol a lányomnak nem állok jót magamért!-mondta nem éppen halkan.
-Értem főnök!-néztem rá.
Ezután kimehettem a főnök irodájából. De az a baj, hogy még nem nagyon ismernek.

15.rész

(zene)
Reggel ahogy felkeltem már rohanhattam is az őrsre. Mert ugyebár egy újabb átsírt éjszakán vagyok túl. Miközben rohantam ezt a dalt hallgattam. Ahogy beértem Mike a karjai közé zárt.
-Szeretlek Emily! Mindennél jobban!-nézett a szemembe.
-Én is téged Mikey!-csókoltam meg.
Mikor ajkaink elváltak Mike kézen fogott és kihúzott az őrsről. Én csak értetlen fejjel néztem rá. Ő pedig csak mosolygott. Haza vitt én pedig átöltöztem és amikor kész lettem elé álltam.

Mike mosolyogva nézett végig rajtam. 
-Most is ugyan olyan szexi vagy mint mindig!-húzott közelebb magához.
Az ajkait az ajkaimra tapasztotta lassan, de érzékien mozogtak az ajkai az ajkaimon. Imádom ezt a srácot. Nála jobbat nem is kívánhatnék. Mike már át volt öltözve ezért elindultunk egy cukrászda felé. Mikor oda értünk a pincér oda is rakta elém a szív alakú fánkot.

-Mivel érdemeltem ki?-kérdeztem mosolyogva.
-Azzal, hogy te vagy a legtökéletesebb lány a világon!-mosolygott rám Mike.
Erre a mondatára nem tudtam mit mondani. Megettem a fánkot és azután Mike feltette újra a nagy kérdést.
-Lennél a barátnőm?-kérdezte kicsit félve.
-Igen!-csókoltam meg.
Ez a nap maga volt a tökély.

14.rész

(zene)
Mike észre vette, hogy sírok sőt zokogok ezért félre állt és leállította a motort.
-Mi a baj Emily?-ölelt meg Mike.
-Semmi csak életem legrosszabb döntését hoztam meg amikor szakítottam veled!-szipogtam.
Ő csak nyugtatóan simogatta a hátam. Kicsit eltoltam magamtól és a szemébe néztem. Közelebb hajoltam hozzá és az ajkaimat az ajkaira tapasztottam. Lassan csókoltam amit Mike viszonzott is. A csókunk nem tartott sokáig mert rá jöttünk, hogy szolgálatba vagyunk. Mike gyorsan beindította a motort és teljes gázzal a helyszín felé vettük az irányt. Amikor oda értünk ki szálltunk és oda mentünk a hullához.
-Emily! Kérlek most ne hányd el magad!-röhögte el magát Mike.
-Nyugi nem fogom!-mosolyodtam el én is.
Levettem róla a fekete fóliát és megvizsgáltam a sebeit. Amikor kész lettünk vissza mentünk az őrsre és átöltöztünk. Aztán pedig haza indultunk. Mike szomorúan nézett rám.

Amit én is viszonoztam. Gyorsan haza mentem és felmentem a szobámba. El feküdtem az ágyamon és a párnámba fúrtam a fejem és zokogni kezdtem. Azt hiszem túlságosan szeretem. Nem tudom, hogy mit csináljak. 

13.rész

(zene)
Reggel kisírt szemekkel keltem fel. El sem hiszem, hogy szakítottam Mike-al. Pedig arra vártam már mióta, hogy járjunk erre szakítok vele. Ekkora egy idiótát mint én. Mondjuk jogosan mivel megcsalt. Erőt vettem magamon és kikeltem az ágyból és bementem a fürdőbe. Megpróbáltam rendes embert csinálni magamból és valamennyire sikerült is. Felvettem az egyen ruhámat és indultam az őrsre. Amikor beértem pont Mike-al találtam szembe magam. Aki rezzenéstelen arccal nézett rám.

-Szia!-öleltem meg.
-Szia!-súgta a fülembe.
Amitől a hideg is kirázott. Igaz nem tudta, de nekem ez a gyenge pontom. Elhúzódtunk egymástól és pont akkor jött be apa is. Adott mind a kettőnknek egy mappát. Amibe egy gyilkos volt akit el kell fogni. Mi azonnal reagáltunk és beültünk a kocsiba. Mike be indította a motort és elindultunk a tett helyszínére. Nekem annyira lelkiismeret furdalásom lett, hogy nem tudtam a könnyeimet visszatartani.